2011.05.13. 13:21 MeAsABride

...hogy Isten színe előtt megköttessék a házasság.

 

Felvetette a család, hogy el kellene intézni a vőlegény megkeresztelését és elsőáldozását még mielőtt elköltözünk az országból. Gondoltuk, logikus, mert mikor visszatérünk, annyira nagy szervezésbe fogunk fogni, egy teendővel kevesebb....
 
Az én családom mindig vallásos volt, persze egészséges kereteken belül. Mamám már nincs közöttünk, de minden héten járt templomba. Mi nem is ilyen szigorúan gyakoroljuk vallásunkat, de a katolikus szokások nagy részét megtartottunk eltávozása után is. Mindig is templomi esküvőt képzeltem el, ez valahogy nagyon alap nekem. Enélkül nem esküvő az esküvő. A templomit érzem az igazi nagy házasságkötésnek, és a polgárit sose tartottam annak. Kislányként nem is értettem, mire az a "béna jelenet", míg meg nem tudtam, hogy ez kötelező. Számomra a házasság akkor igazi, ha Isten is elfogadja... 
 
Nálam míg minden rendben az egyház szemében, szerelmem nincs megkeresztelve. Valahogy kimaradt, gyerekként beteges volt, egyszerűen elszaladtak az évek. Majd később már ő kis dacosként tudta mondani, nem érdekli. Majd kamaszként ő még keresztény cserkész is volt, de elsiklottak afölött, hogy nincs keresztlevele. Ismételten halogatták, míg eljött a nap, mikor fontossá vált a kérdés. Ekkor nem is gondoltuk volna, micsoda mizéria van körülötte... 
 
 
Szüleim elmentek egy paphoz, aki nagyon negatívan állt a dolgokhoz. Nem volt a válasz mindenre, meg se indokolta. Felkerekedtek, és elmentek ahhoz a paphoz, aki őket eskette, minket keresztelt. Örült nekik, ismeri jól apám és mamámról nosztalgiázott is egyet. Kiderült, hogy azóta ő a papja annak a templomnak is, ami két lehetséges helyszínnél van. Örömmel vette, hogy ismét ő lehet a család nagy eseményén a pap. Végig hallgatta a problémát, és elmondta milyen bonyodalmas felnőttként megkeresztelkedni, és elsőáldozónak is lenni. De ne keseredjünk el, meg lehet kérvényezni a püspöknél, ő ennek tudja a menetét. 
 
Végül megkeresztelve nem lett, de templomban fogjuk kimondani az igent.
 
 
Viszont úgy döntött ezen felül, hogy meg fogjuk kezdeni a másfél éves procedúrát, hogy meg legyen keresztelve... :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nagynapom.blog.hu/api/trackback/id/tr262900625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása