Ezen a kedves tél végi tavaszon kérte meg a kezem több mint 2 év után. Őszinte, szép és egyszerű volt. Sírtam és nevettem. Mert vicces volt, ahogy remegve letérdelt és megcsuklott kicsit a hangja. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szeretni nagyon. Sokkal mélyebb, súlyosabb.
Én éreztem már az első perctől, talán ő is. Az első randin tudtam vagy Ő az, vagy egy nagyon nagy csalódás... De mindenképpen nagy valaki az életemben.
És most itt vagyunk, mint jegyesek. Minden nap nézegetem a gyűrűt a kezemen, hisz amellett, hogy egyedi és csodás, olyan hihetetlen. Kislány korom óta álmodoztam erről... Mert én ilyen klasszikus romantikus lány vagyok. Hittem, hiszek, és hinni fogok a házasságban. És Benne is ez a csodálatos. Pár hónapja jártunk együtt mikor erről beszéltünk, és megható volt hallani, Ő is így gondolja, a házasság és a gyerek a legnagyobb amit adhatunk egymásnak...
